Megbízható, kényelmes irodai székeket kínálunk Önnek több mint 20 éves tapasztalattal és SzékSzerviz garanciával
Tóth Gábor
Székáruház ügyvezető
irodaszék szakértő
Irodaszék, forgószék mechanikák bemutatása
Ami egy autóban a motor és a sebességváltó, az a forgószékben a székmechanika. A Magyarországon forgalomban, illetve használatban lévő forgószékeknek úgy 95%-a az alább felsorolt székmechanika típusok egyikével van szerelve, vagy pedig csak egyszerű gázlift-mozgatóval. A főbb székmechanikák alaptípusaik szerint a következők:
- egyszerű háttámla állító vasalat
- szinkron-mechanika
- aszinkron mechanika
- hintamechanika
Valamennyinek az a szerepe, hogy a használók minél komfortosabb, fesztelenebb üléspozíciót vehessenek fel a munka, illetve az ülés közben. A mechanika az ülés alatt-mögött található, az ülőlaphoz csavarokkal van rögzítve, rajta egy vagy több funkciókar, illetve marokcsavar található, valamint a mechanikába fut be a gázlift, amit szintén az működtet. De nézzük őket át, hogy hgyan is működnek, mire valók.
Egyszerű, ECO vagy normál hintamechanika főnöki székekhez
A klasszikus főnöki forgószékek esetén általában ezze az egykaros mechanika segítségével működtethető a gázlift, és általa állítható az ülésmagasság, valamint kezelhető a hinta funkció. A hintamechanika a legtöbb esetben főnöki székek kelléke. Néhány modell esetében a még kényelmesebb ülés és a biztonságos oldaltartás érdekében a hintafunkció mellett ergonomikus ülő- és háttámla párnázatot is alkalmaznak az egyes gyártók.
Az ECO hintamechanika működése
Az ülés alatt, a hintamechanika jobb oldalán található kar felfelé húzásával a gázlift működik. Ugyanezt a kart kifelé húzva a hintafunkció aktiválható, befelé tolva pedig kikapcsolható. A billegő hintafunkció kikapcsolása (az alap mechanikák esetében) csak a szék függőleges állapotában lehetséges, hátradöntött állapotban nem. A mechanikán található marokcsavarral a hintázási ellenerő szabályozható: ha feszesebb, keményebb rugózást szeretnénk, akkor e marokcsavart befelé csavarva lehet annak rugóját keményíteni, és fordítva. Kisebb súlyú és alacsonyabb embernek lazább, nagyobb súlyú, magasabb embernek feszesebb rugóbeállítás megfelelő.
Multiblock mechanika
Ez lényegében a hintamechanika továbbfejlesztett változata. Amint az elnevezése sugallja, elsősorban azzal különbözik az egyszerű hintamechanikától, hogy nem csak egyetlen, hanem több ponton ’blokkolható’, 3 vagy 5 különböző dőlésszögben rögzíthető. Emellett a 2 mechanika között még a hintázási ív rajzolata is eltér, mivel a hintatengely az ülés más-más szakaszán helyezkedik el.. Akik mindkettőt próbálták, a multiblock mechanikát találták komfortosabbnak, bár ez személyfüggő.
Multiblock mechanika működése
A multiblock hintamechanikán (általában) nem egy, hanem 2 oldalsó mozgatókar, továbbá a rugózási ellenállást szabályozó marokcsavar található.
Hasznos info
E magasabb kategóriájú szerkezet, a multiblockos hintamechanika tulajdonsága az ún. ’antishock’ védelmi funkció, amelynek köszönhetően, ha valamely pozícióban rögzítve van a mechanika, az csak akkor oldható ki a rögzítésből, ha a székben ülő ember hátradőlve érinti a szék támláját. Így nem fordulhat elő véletlenül sem, hogy pl. a székében gondolataiba merülten a funkciókarokon babráló felhasználót a szerkezet akaratlan kioldása révén hátba vágja.
Multiblock mechanikák ergonómiai előnyei
A normál és a multiblockos hintamechanika főleg a szabad mozgást, és a kreativitást segítik elő. Telefonáláshoz, és gondolkozáshoz kényelmesebb testhelyzet a hátradőlés. Ilyenkor az agyba több vér áramlik, az fokozza a szellemi teljesítőképességet, és így javítja az ember hatékonyságát. Továbbá a hintafunkció csökkenti a stresszt és a feszültséget. A hintázás, mint a gyermeklét ikonikus tevékenysége az ifjúkori önfeledtség, szabadság emlékét idézi fel, így segít lenyugtatni az irodai stressz által kélt belső viharokat is.
Dinamikus mozgás egy forgószékben ülve? Igen, lehetséges.
Szinkronmechanikák
Az ergonómia jegyében egészséges megoldást az úgynevezett dinamikus ülésnél érünk el, ami lehetővé teszi az ember szükségletei szerinti testhelyzet változtatásait. Az üléspozíció megváltoztatását támogató dinamikus székek elősegítik a helyes testtartás felvételét és csökkenthetik az ülőmunka miatt fellépő izom- és ízületi megterheléseket. Mérésekkel kimutatták, hogy a gerinc összehúzódásának mértéke kisebb volt a dinamikus irodaszékek esetében, mint a hagyományos, rögzített székeknél, mivel az utóbbi típus az ülő személyt természetellenes mozdulatokra kényszeríti. A dinamikus ülés lehetővé teszi az ülési szög változtatását, serkenti ülés közben a láb mozgását, ami aktiválja a vénapumpákat, és megakadályozza a lokális ödéma vagy elzáródás kialakulását a láb szöveteiben. A szinkron- és aszinkron mechanikák tehát optimális megoldást nyújtanak a hosszantartó ülőmunka során jelentkező terheléssel szemben.
Szinkronmechanika
E szerkezet a forgószék ülése alatt helyezkedik el, összeköti a szék lábazatát, az ülést és a támlát, segítségével állítható az ülésmagasság, valamint egymással szinkronizálva beállítható és rögzíthető az ülés és a háttámla dőlésszöge. A piacon kaphatók között a leggyakoribbak az 5 ponton és a 3 ponton rögzíthető szinkron-mechanikák.
A szinkronmechanika működése
Általában az ülés alatti, baloldali kar működteti a szinkronmechanikát: felfelé húzva (vagy néhány típusnál előre tolva) nyitható a szerkezet, és e nyitott állapotban beállítható a támla és az ülés dőlésszöge. A szék ülése és támlája által bezárt szög a különböző szinkronszerkezetek esetében jellemzően 90˚-115˚ közötti tartományban választható meg. A működtető kart lefelé (vagy más típusnál hátrafelé) tolva a kívánt pozíció rögzíthető, de a szinkronmechanika akár nyitva is hagyható.
A mechanika elülső részén található marokcsavarral szabályozható a szabad mozgás ellentartó rugóereje. Az szék támlájának magassága egyes típusoknál fix, másoknál állítható. Az állításra néhány régebbi mechanika esetében a szerkezeten hátul (a szék hátulján) található marokcsavar kilazítása után kerülhet sor, de ma már a legtöbb állítható támlamagasságú széktípushoz automatikusan föl-le mozgatható (’up and down’) támlaszárat szerelnek.
Ergonómiai előnye
A ’szinkronos’ munkaszék lehetővé teszi a törzs előre-hátra történő mozgását. miközben folyamatosan megtámasztást nyújt a hátnak. Az ülőlap és a háttámla szinkronizált, azaz összehangolt mozgásának hatására a derékra nehezedő terhelés csökken, és a szék dinamikusan követi a használó mozgását. Ebből adódóan a test a széken optimális helyzetben van, az ülőgép a felhasználójának dinamikus, rugalmas ’foglalatot’ nyújt. Amikor a szék automatikusan alkalmazkodik a benne ülő ember mozgásához, olyankor beszélhetünk aktív ülésről.
A szinkronmechanikának köszönhetően a hátat a támla folyamatosan megtámasztja, ami meggátolja a hátizmok túlterhelését, ezzel pedig az ülés közben fellépő a leggyakoribb panasznak, a hátfájásnak lehet elejét venni. Emellett az ilyen székek biztosítják a felhasználó testsúlyához és magasságához igazítható ellensúly beállítását is. A nagyobb súlyú, magasabb embereknek érdemes ezt viszonylag ’keményebbre’ hangolnia, hogy komfortosabbá váljon az ülés. A kisebb súlyú székhasználók pedig ’puhábbra’ állítva érezhetik a székben teljes kényelemben magukat.
Aszinkron, vagy asynchron mechanika
Az aszinkron-mechanika révén a szék ülőlapjának és hátlapjának a dőlésszöge külön-külön, egymással nem szinkronizált módon állítható be. Így szélesebb a beállítások lehetősége, nagyobb a székhasználó egyéni mozgástere. Mivel a hátlap és ülőlap dőlésszöge egymástól függetlenül módosítható, a használó saját testi adottságaihoz és az éppen folytatott munkájához legcélszerűbb üléspozíciót állíthatja be.
Aszinkron mechanika működése
Az aszinkron-mechanikáknak számos alváltozata van forgalomban, és ezekben az egyes funkciókat kezelő karok elhelyezése is eléggé változatos. A legtöbb változaton 3 kar plusz egy marokcsavar található, amelyek a következő beállításokat teszik lehetővé:
Az általában ülőlap alatt jobb oldalon található elülső kar felfelé húzásával aktiválható a gázlift, és állítható be az ülés magassága.
A háttámla ülőlaphoz viszonyított dőlésszögének beállítását kezelő kar is többnyire a szerkezet jobb oldalán található, ennek a nyitásával (felfelé húzásával) a támla dőlésszöge kb. 76˚-120˚-os tartományban szabadon állítható, illetve zárásával (a kar lefelé tolásával) az adott pozícióban rögzíthető.
Az ülőlap és a háttámla együttesének, a szék korpuszának a dőlésszöge a fentihez hasonlóan külön szabályozható. E funkció kezelőkarja (általában) az ülés alatt hátul bal oldalon (pl. Xenia Asyn szék) vagy az ülés alatt hátul jobb oldalon (pl. Ufo szék) található.
Még egyszer a kezelő karok használatáról: felfelé húzva nyit/kiold, lefelé tolva pedig zár/rögzít.
Amely aszinkron-mechanikán elől középütt egy marokcsavar is található, azzal szabályozható a nyitva tartott mechanika rugózásának feszessége.
Hasznos info
A háttámla magasságának beállítása vagy egy csavar, vagy egy automatikus szerkezet segítségével. Utóbbi úgy működik, hogy a magasság-állítási tartomány aljáról fokozatonként egyszerűen emeljük a támlát és az adott fokozatban rögzül. A legfelső fokozaton túl emelve a támla ismét a legalsó helyzetbe ugrik vissza.
Az aszinkron mechanika ergonómiai előnye
A szinkronmechanikához képest az aszinkron-mechanika még szabadabb beállítási lehetőséget nyújt a felhasználói optimum megtalálására. A kettő közötti eltérés lényege legjobban az autók automata kontra kézi sebességváltóinak különbségével szemléltethető, aki az egyszerűbb kezelés híve, az inkább a szinkronmechanikát válassza.
A forgószékek esetében általános nehézség, hogy az ergonómiai tervezés az ’átlagos’ testi arányokkal rendelkező, ideális emberképből indul ki, akinek térdei és csípője ülés közben 90 fokos szöget zárnak be, hátgerince a nagykönyvben megírt módon formázza dupla S-rajzolatot, könyökei pedig pontosan derékszögben vannak behajlítva. Továbbá a billentyűzet és a monitor is tökéletesen vannak elhelyezve az ideális íróasztalon. Nos, az átlagostól, illetve az ideálistól eltérő – de a valóságban nyilvánvalóan annál gyakoribb – helyzetekre kínál a másiktól többé személyre szabható, praktikus választ az aszinkron-mechanika. A teljesen egyedi beállítások lehetősége szinte bármely anatómiai adottságú ember számára könnyebbséget jelent, és nem csak elméleti, hanem gyakorlati síkon szolgálja az egészségesebb ülését.
Pénztárcabarát kompromisszum – dönthető támla egyszerű mechanika révén
CP mechanika forgószékekhez
A legegyszerűbb dönthető támlás forgószékekben egy egy CP-mechanika (contact permanent, kontaktó, cépé) köti össze az ülést a támlával. A CP lehetőséget ad a háttámla magasságának, dőlésszögének és mélységének kisebb tartományon belüli beállítására. Noha a beállítás lehetőségei jócskán elmaradnak a szinkron- és aszinkron-mechanikák által biztosított szinttől, mégis sokan választanak ilyen mechanikával szerelt forgószéket. Ennek két fő oka: a lehetőségek ismeretének hiánya és vagy a gazdaságosabb beszerzés.
A CP mechanika működése
A széktámla magasságának fokozatmentes beállítása a hátulsó marokcsavar lazítása, majd megszorítása révén történik. A CP-szerkezet jobb oldalán lévő marokcsavarral a támladöntés nyitható és zárható. Az ülőlap alatt hátul található marokcsavarral a háttámla ülőlaptól való távolságát, vagyis az ülésmélységet lehet szabályozni néhány centiméteres tartományban. Érdemes e marokcsavarokat mindig jól megszorítani és időnként feszességüket ellenőrizni, mert úgy a szerkezet hosszabb élettartamú lesz.
A CP mechanika ergonómiai előnye
Egy teljesen statikus, kötött dőlésszögű üléshez képest az állítható dőlésszögű háttámla egy kis plusz komfortot tesz lehetővé. Mivel azonban az ilyen mechanikával szerelt székek kevés lehetőséget hagynak a személyre szabásra és az ülés közbeni mozgásra, így előtérbe kerülhetnek az apróbb praktikák, az óránkénti mozgás, nyújtózkodás és a rendszeres sport.
Ember méret, ülés méret
Ülésmélység-állító
Az ülésmélység-állító a forgószék két lényeges fő szerkezeti eleme, a mechanika és az ülőlap között elhelyezhető mechanikus szerkezet, amely a hosszabb lábú nők és férfiak komfortját szolgálja. Segítségével a combok nagyobb felületen kapnak alátámasztást, így csökkentve a azok egységnyi felületére eső terhelést, és növelve a vérellátást a láb szöveteiben. Az ülésmélység-állító külön opcióként szerelhető a közép- és felső kategóriás székekhez.
Az ülésmélység állító működése
Típusonként eltérő, leggyakrabban az ülés alatt elől, vagy bal oldalon lévő karral működtethető. Segítségével akár öt centiméterrel is növelhető a szék beülési mélysége és avval a támaszkodó felület. Öt fokozatban állítható, egy fokozat egy centiméterrel növeli az ülésmélységet.
Az ülésmélység állító ergonómiai előnye
A fizika törvényszerűségeinek nézőpontjából nézve a nyomás a nyomóerő és a felület hányadosa. Ez esetben a felhasználó testsúlya jelenti a nyomóerőt, a fenék és a combok pedig a nyomási felülelet. Az ülésmélység-állítóval beállítható az optimális terhelési felület, így az üléskor keletkező nyomás egyenletesebben oszlik el szét a far- és a combizmokon. Ezzel csökken a felsőtestre ható statikus terhelés is, és egyúttal mérséklődik a főbb szervekre (tüdő, szív) ülés közben ható nyomás is, aminek következtében a vérkeringés, valamint a szív terhelése egyenletesebb marad. Ezért amikor forgószékünkben beállítjuk a megfelelő ülésmélységet, az a jó érzés is eltölthet, hogy tettünk valamit a szívünk egészségért.
